Soltész Krisztina: A Nők Világa Alapítvány kuratóriumi elnöke

 

Alapítványunk a lelki bántalmazás ellen, a méltóságteljes női életért küzd.

A fizikai, pszichés és szexuális bántalmazás gyakorisága mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban aggasztó méreteket ölt, s bár nem szívesen beszélünk róla, de tény, hogy ezek az esetek nagyszámban a családon belül történnek.

Csak néhány adat:

-Magyarországon átlagosan minden ötödik házasságban történik fizikai bántalmazás.

-Minden héten egy nő hal bele a partnere által okozott sérülésekbe.[5]

- Egy magyarországi vizsgálatban a megkérdezettek 88%-a gondolta azt, hogy teljes mértékben családi belügy, ha egy férj vagy feleség sértő, megalázó dolgokat mond házastársának.

Elgondolkodtató, hogy az emberek túlnyomó többsége számára a házastárs sértegetése, megalázása a „normális” házastársi kapcsolat része.

A bántalmazás azonban ritkán „áll meg” a megalázásnál, gyakran összefonódik az egyéb erőszak-fajtákkal is. A megfigyelések szerint a fizikai bántalmazást sokszor lelki bántalmazás előzi meg, amely kikezdi, majd aláássa a bántalmazott önbizalmát, személyiségét. A sértegetés, fenyegetés, megalázás, becsmérlés jelenik meg először a kapcsolatban. Majd a lelki erőszak elszenvedője végül teljesen elveszíti önbizalmát, elveszíti kezdeményezőképességét, teljes személyiségét, autonómiáját.

Az ismételt lelki bántalmazások kölcsönös függőséget hozhatnak létre a bántalmazó és bántalmazott között. A bántalmazott azért függ, mert a bántalmazás metodikája beteljesül rajta: egyedül senkinek érzi magát, úgy érzi annyira értéktelen, hogy másnak már nem, csak a bántalmazónak kell. Az ilyen áldozati térfogatban élő nők önbecsülésének elvesztése gyakran odáig fajul, hogy nőiességükben, anyai mivoltukban is megsemmisülnek, úgy érzik képtelenek ellátni magukat és gyermekeiket.

A bántalmazó így éri el célját: a nő fizikailag és pszichésen megtörik, és mellette marad. Domináns viselkedésén keresztül pedig fontosnak, sikeresnek érzi magát. 

A függőség valamint a társadalmi konvenciók miatt igen erős a látencia: az áldozatok sokszor titkolják, szégyellik és tűrik az erőszakot, leginkább, mert tartanak az agresszor bosszújától; emocionálisan és anyagilag kiszolgáltatottak az elkövetőnek; letagadják a bántalmazást a család egységének megőrzése miatt.

A kialakult sztereotípiák is elősegítik a nők bántalmazásának lehetőségét: számos nő úgy érzi nem jó feleség és anya, ha fellázad helyzete ellen. A nők bántalmazásával szembeni tolerancia sajnos nagyon nagy a társadalomban.

Az elvesztett önbizalmat visszaszerezni, az önértékelést újra felépíteni, csak megélt élmények, tapasztalati tanulás útján lehetséges, amely során az áldozatok felismerik saját külső és belső értékeiket, megélik alkotóképességüket.  A Művészetekkel a magabiztosságért és önérvényesítésért program ilyen módon tud segíteni azoknak a nőknek, akik hosszú éveken át egy bántalmazó kapcsolatban elvesztették önbizalmukat, autonómiájukat.  együttes élmény, valamint a támogatás, amit a csoport tagjai egymástól kapnak.

A képzés célja, hogy a nők visszakerüljenek a munkaerőpiacra, hogy biztosítsák maguk és gyermekeik számára a függetlenséget, annak érdekében, hogy ne kelljen újra kiszolgáltatottan, áldozatként élniük egy bántalmazó kapcsolatban. Hiszen a munkaerő-piacon annak van sikere, aki megfelelő önbizalommal áll a kihívások elé.

Ebben segít tehát a program: hogy a résztvevők újra megtalálják elvesztett önbizalmukat, hogy reményt, bizalmat, és életcélt nyerjenek – reméljük, egyre nagyobb és nagyobb számban - a jövőben! 

Sokat számít, hogy foglalkoznak velük, hogy célirányosan megtanítják őket arra, miként hozhatják ki magukból külsőleg és belsőleg is a legtöbbet.

Naptár